Zseni vagy bolond?
Csak egy hajszál választja el a zsenit a bolondtól – tartja a mondás. De a helyzet nem ilyen egyszerû. Mert elõfordulhat, hogy még ez a bizonyos hajszál is hiányzik: lehet valaki világraszóló géniusz, és egyben az õrültekháza visszatérõ vendége. De az is gyakori, hogy egy kiemelkedõ személyiséget különcségei alapján könyvelnek el bolondnak. Csak mert kilóg a sorból.
Ha valaki levágná a fülét, és borítékban küldené el szerelmének, az manapság a bulvárlapok címoldalára kerülne. Ha mindeközben ez a valaki még megfestene néhány korszakalkotó képet, és forradalmi stílusával megújítaná a festészet nyelvét, akkor kézjegyét örökre otthagyná a képzõmûvészet történetének lapjain.
Felmerülhet a kérdés: van-e köze a levágott fülnek és Vincent van Gogh korszakalkotó zsenialitásának egymáshoz? Válaszolni nem is olyan könnyû. Ha arra gondolunk, hogy Csontváry Kosztka Tivadar határtalan tehetsége mellé szintén társult az õrület, akkor könnyen levonhatnánk a téves következtetést: nagyot alkotni csak a „bolond” képes, legalábbis, ha festészetrõl van szó. Igen ám, de akkor mit kezdjünk a teljesen „normális”, hétköznapi képzõmûvészekkel? Mert bármilyen furcsa: õk vannak többen.
A közhiedelem azt tartja, hogy aki mûvelt, az egyben intelligens is, de a két dolognak vajmi kevés köze van egymáshoz. Attól, hogy valaki meg tudja jegyezni a teljes Új Magyar Lexikont, és egy mûveltségi vetélkedõben hibátlanul visszamondja az adatokat, még nem intelligens. Ellenben aki intelligens, az gyakran mûvelt is, hiszen érdeklõdik a világ dolgai iránt.
De maradjunk a szellemi vetélkedõ példájánál. Tegyük fel, hogy valaki megnyeri a nagy halom pénzt, mert egyrészt szerencséje volt, másrészt tényleg átlapozta az összes lexikont, harmadszor pedig kötélidegzete van. Ülünk a képernyõ elõtt, nagyot csettintünk, és azt mondjuk: „Ez a fickó/nõ zseni.” A zsenialitásnak vajmi kevés köze van a fentebb leírtakhoz. A zseni ugyanis olyan új értéket hoz létre, amilyet elõtte még soha senki.
Az intelligencia és a zsenialitás valamennyire mégis összefügg. Ugyanis kevés az olyan zseni, mint például Picasso volt. Õ sem írni, sem olvasni, sem számolni nem tudott, mégis óriási hatással volt a
- századra. – Nem tudom, volt-e zseni a tanítványaim között – mondja Éva, a budapesti tanárnõ.
– Kivételes képességû gyerekek azonban viszonylag gyakran elõfordulnak az iskolában. Sok közülük nem nyílik meg, nehezen kommunikál. Néha kicsit butának tûnnek, holott nem azok. Beássák
magukat egy-egy témakörbe, és arról minden információt összegyûjtenek. Még a tanárnál is többet tudhatnak például történelembõl, irodalomból. Olyan gyerekkel is találkoztam, aki fejbõl, ránézésre oldott meg másodfokú egyenleteket. Ám ezekkel a gyerekekkel gyakran éppen az a probléma, hogy leszűkül az érdeklõdésük az általuk kiválasztott témára, és a többi tantárgyból bukdácsolnak. Késõbb, pályaválasztáskor mondjuk, épp emiatt nem tudnak gimnáziumban továbbtanulni, és a képességeiket
kibontakoztatni.
– Gyakran ezeknek a gyerekeknek a magatartásuk sem átlagos – folytatja Éva. – Különcnek tartják õket, akik nem képesek beilleszkedni. Kilógnak a sorból, amit a többiek csak nehezen tudnak
elfogadni, és ha nem kapnak segítséget társaiktól, már nem is akarnak „átlagossá válni”. Sajnos megesett, hogy valakinek az élete is kisiklott emiatt. Egy fiú fantasztikusan jó stílusban írt, de a
többi tantárgy nemigen ment neki. Próbáltam meggyõzni a szüleit, hogy írassák szakközépiskolába.
Nem így tettek, a srácot asztalosnak adták. Egy fél év múlva kibukott a szakmunkásképzõbõl, nem találta a helyét, rákapott a drogra, ma pedig, sajnos, egy emberi roncs.
– Nehéz megmondani, ki a zseni – mondja Tamás, a gyerekpszichológus. – A korán megmutatkozó különleges képességek fõként a zenére és a matematika egyes részeire, vagy a sakkra korlátozódnak.
Azt gondolom, békén kell hagyni a különleges képességû gyerekeket. Hagyományos, normális gyerekkort kell biztosítani a számukra. Azt sem javasolnám, hogy a különlegesen tehetséges gyerekek
iskolájába írassák õket. Ha valamelyikük nagyon gyötrõdik, akkor legfeljebb magántanuló legyen.